Mottóm

" Alkotni, Teremteni, A világot szeretni - ez a mi hivatásunk
( Böjte Csaba atya)

2018. február 9., péntek

Bogárkák

Hála a közösségi oldal hírfolyam-módosításának, kénytelen vagyok újra belefogni a blogírásba :) Amit nem is bánok, mert így többet tudok megmutatni, bemutatni Nektek abból, ahogyan készítem Nektek a babákat. Anyagokat, ötletgyűjtést, igazán izgalmas kulisszatitkokat ;)

Először is adós vagyok egy igazán megtisztelő és örömteli munkám bemutatásával.
Istennek és a nemezelésnek hála, megismerkedtem Barbival. Ő egy angyal. Csodákat tesz a gyerekekkel, akik hozzá kerülnek. Hihetetlen, ahogy az örökmozgó, koncentrálni nem tudó, óvodában, iskolában "problémás" gyerek Barbinál elmélyülten rajzol, közben énekelget. Gond nélkül eljátszik a többiekkel, akár egy órán keresztül is nemezelget velünk. Azután az iskolában/óvodában csak csodálkoznak: mi történt ezzel a gyerekkel? :)
Ezt a biztonságos, elfogadó, vidám légkört már akkor megérezni, mikor belépünk a kapun. Minden csupa mese! A kert olyan, mintha tündérek laknák ( a gyerekek szerint lakják is! ). Mindenhol gyerekméretű ülőkék, asztalok. A fák oldalán tündérajtók. Gyümölcsfák, ápolt fű. A fűre pokrócok leterítve, a falakon  a gyerekek munkái. Szóval már ide belépni is egy élmény! ( Barbi alapította Békéscsabán a Bábgyalogló Művészfalut)


 Barbitól már sok kedves felkérést kaptam, többször is nemezelhettem náluk a gyerekekkel, de tavaly részese lehettem egy színdarabnak is, amit Barbi írt és rendezett. Szentjános bogarakat kért, de nem a tőlem megszokott apró méretben, hanem NAGYBAN :) Szeretek új dolgokat kipróbálni a nemezelésben, izgatottan kezdtem el tervezgetni.
A figurák testét textilből készítettem, amit tömőgyapjúval tömtem ki és formáltam meg. Azután belekezdtem a csinosításba, "színezésbe".









Igen ám, de a bogárka sehogy sem akart megülni a fenekén! Ekkor jutott eszembe, hogy a Tilda babáknál olvastam, hogy a stabilabb üléshez rizst tesznek a baba aldó részébe. Gondolom  a gyakorlott báb- és babakészítőknek ez nem újdonság, de nekem heuréka élményem volt :) Kibontottam a bogárka alját, megtöltöttem rizzsel. (A másodiknál már gyakorlottan ment előre a rizs! )
Végre jöhetett a végső alakítgatás, szépítgetés. Villancsó Úrnak hívják a fess bogár urat. Párja is készült, "nőisesebb" szárnyszínnel.
Köszönöm Barbi az élményt, az együtt dolgozást és hogy megismerhettelek! Ajándék vagy mindenkinek, aki megismerhet!








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése